Az Álomharcos Klub tagjaként mindennap erősebbé válsz. Ajándék e-könyv minden belépőnek!  Belépek »

Nem csak IQ és EQ létezik: ismered mind a 9 fajta intelligenciát?

Szerző Írta: András
2020. május 25.
Olvasási idő: 10 perc
Nincs kedved elolvasni? Itt meghallgathatod az egész cikket!

Az intelligenciát sokan csak egy számként ismerik, amit egy IQ teszttel lemérnek. De van még nyolc másik terület, ami ugyanolyan fontos. Mik azok?

Nézd meg az alábbi ábrát, amelyen az intelligenciának azt a 9 területét láthatod, amelyeket Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa határozott meg.

Ebben a blogbejegyzésben végigvesszük mindegyiket.

az-intelligencia-9-tipusa-infografika

Ahogy a képen is látod, a mai kutatások alapján már kilencféle intelligenciát ismerünk. Sokan leszólják azokat, akik nem tudnak egy nehezebb matekpéldát megoldani, pedig már Einstein is korán felismerte, hogy mennyire sokféle képesség létezik:

Ha annak alapján ítélsz meg egy halat, hogy hogyan tud fára mászni, egész életében hülyének fogja hinni magát.

Albert Einstein

Természetesen mindenki rendelkezik mindegyik fajta intelligenciával, de lehet, hogy nagyon eltérő mértékben. Nem lehet tehát azt mondani, hogy valakinek csak logikai intelligenciája van, másnak meg csak zenei.

Érdemes megnézned, hogy melyik típus domináns nálad, mert megmutatja, mit és milyen módon tanulsz a legjobban. Sokban segít abban is, hogy felfedezd, milyen területeken vagy jó. Így könnyebben találod meg az igazi szenvedélyedet, a hivatásodat is.

Az intelligencia kilenc típusa:

  1. Logikai intelligencia
  2. Egzisztenciális intelligencia
  3. Természeti intelligencia
  4. Testi-mozgási intelligencia
  5. Térbeli intelligencia
  6. Zenei intelligencia
  7. Intraperszonális intelligencia
  8. Nyelvi intelligencia
  9. Interperszonális intelligencia

1. Logikai intelligencia

Ezt szokás az IQ-val azonosítani.

Közülük kerülnek ki a legjobb tudósok, programozók, nyomozók és értékesítők.

Ez az intelligencia felel azért, hogy képesek legyenek az elvonatkoztatott, absztrakt gondolkodásra, amire szükség is van a munkájukban.

A magas logikai intelligenciával rendelkező embereket valósággal lebilincselik a fejtörők, a kísérletek, a tudomány és a matematikai kérdések. Mintákat vesznek észre, saját elméleteket gyártanak, és képesek elvont módon, szimbólumokban is gondolkodni.

Szabadidejükben szívesen vitáznak, játszanak stratégiai játékokkal, oldanak meg logikai feladványokat.

2. Egzisztenciális intelligencia

„Hát ez meg mi?” – kérdezheted, és valóban, eddig nem nagyon lehetett hallani arról, hogy ilyen fajta intelligencia is létezik.

Akiknek ez magas, azok teszik fel az élet értelmére vonatkozó legjobb kérdéseket, és kifejezetten foglalkoztatják őket a mélyebb filozófiai kérdések. Platón, Marcus Aurelius, Stephen Hawking – bennük biztos, hogy magas szintű volt ez a fajta készség.

Nem kérdés, hogy elsősorban az ilyen emberek mennek filozófusnak, de sok nagy író és előadó is rendelkezik ezzel a képességgel.

3. Természeti intelligencia

Egykor talán adottság volt, manapság viszont alulértékelt készség, és nem is túl gyakori.

Az ilyen intelligenciával rendelkező emberek a természeti igazi megszállottjai és ismerői. Legyenek kertészek, földművesek, állattenyésztők vagy szakácsok, különleges érzékük van ahhoz, hogyan bánjanak a természet ajándékaival.

Akiknél ez magas, azok még a legmodernebb környezetbe is igyekeznek valami természetest csempészni, legtöbbször sikerrel.

Nyilvánvaló, hogy a szabadidejüket szívesen töltik a természetben, de az a minimum, hogy állatot tartanak.

4. Testi-mozgási intelligencia

A remek kinesztetikus intelligenciával megáldott emberek használják a legjobban a fizikai képességeiket.

Gondolhatsz itt a sportolókra, építőkre, szobrászokra, táncosokra, de akár sebészekre is – mindannyian tökélyre fejlesztették azt, ahogyan a testükkel bánnak, és nagy szolgálatot tesznek vele az emberiségnek.

Kivételes koordinációs képesség és ütemérzék jellemzi őket, és minél inkább képesek összhangot teremteni a szellemi és a fizikai készségeik között, annál jobbak abban, amit csinálnak.

Arról is könnyen felismerhetőek, hogy imádnak mozogni, két kezükkel alkotni valamit.

5. Térbeli intelligencia

Elég sokféle foglalkozásban jók azok, akiknél ez a fajta intelligencia magas: ők a szobrászok, építészek, pilóták, művészek, vitorlázók.

Abban jók, hogy élénk képzelőerejük van, és szinte bármit el tudnak képzelni a lelki szemeik előtt. Jó az arcmemóriájuk, és könnyen észreveszik a legfinomabb részleteket is.

Szabadidejükben nagyon szívesen rajzolgatnak, álmodoznak, jeleneteket játszanak el a képzeletükben, de a puzzle-ök is elsősorban őket nyűgözik le.

6. Zenei intelligencia

Na igen, ezt azért kapisgáltuk, hogy léteznie kell. Semmi sem magyarázná azt, hogyan lehetnek olyan emberek, akik az élet más területein „kevésbé versenyképesnek” tűnnek, zenei téren mégis kiemelkedőt tudnak alkotni.

„Jó a ritmusérzékük” – szoktuk rá mondani, de a zenei intelligencia jóval több ennél. Nemcsak kiváló ritmusérzékkel és hallással párosul, hanem az ilyen ember könnyen képes megjegyezni, visszaénekelni vagy akár lekottázni alig néhányszor hallott dalokat, zenét.

Hogy mást ne mondjak, gondolj a kis Mozartra, akit hat évesen már saját zongoradarabokat szerzett, tízéves kora előtt pedig már megírta a saját operáját.

Persze ő egy kivételes zseni volt, de sokaknál hasonlóképpen nyilvánul meg a zenei intelligencia. Egyszerűen természetes módon fogékonyak rá.

Ők azok, akik önkéntelenül dobolni kezdenek egy ütemet, vagy szívesen énekelnek, zenélnek akár csak saját maguknak is.

Érdekesség, hogy ez a fajta intelligencia szoros kapcsolatban áll az érzelmivel és a logikaival. Gyakori, hogy valakinél mindhárom terület erős.

7. Intraperszonális intelligencia

Tulajdonképpen itt egyenlőséget vonhatunk az önismerettel: akinél ez a fajta intelligencia magas, az jól ismeri önmagát.

Azaz képben van a saját érzéseivel, motivációival és határaival. Tudja, mit miért csinál, és mit szeretne elérni az életében.

Nincs rájuk jellemző foglalkozás, de mivel inkább maguknak való, mintsem társasági lények, olyan hivatásokban és munkakörökben találni meg őket elsősorban, ahol jól tudják használni ezt a képességet: filozófus, pszichológus, író, tréner, vallási vezető.

8. Nyelvi intelligencia

Jó a nyelvérzékük, ügyesen fejezik ki magukat szóban és írásban, remekül gesztikulálnak, és élvezetesen mesélnek el történeteket.

Ilyenek azok, akik magas nyelvi intelligenciával rendelkeznek. Ragadnak rájuk az új szavak, könnyen jegyeznek meg dátumokat, gondolatokat, idézeteket.

Hogy milyen foglalkozásokat űznek? Előadásokat tartanak, költők, nyelvészek, nyelvtanárok, újságírók – tehát olyanokat, amelyekben kamatoztathatják a szuperképességüket.

Szabadidejüket is szívesen töltik írással, rejtvényfejtéssel, olvasással vagy éppen azzal, hogy sztorikat mesélnek a barátaiknak.

9. Interperszonális intelligencia

És végül, de nem utolsósorban a jó öreg EQ, amit érzelmi intelligenciának is szoktak hívni.

A magas EQ-val rendelkezők könnyen ráéreznek mások érzéseire, hangulatára, akár rejtett gondolataira is, és remekül szót értenek a legkülönbözőbb emberekkel.

Emellett nagyon jó a „beszélőkéjük” is, és szívesen csevegnek, vitatkoznak – de persze úgy, hogy ne sértsenek meg másokat.

Tanárok, szociális munkások, színészek, idegenvezetők, tanácsadók ők – vagyis csupa olyan területen jeleskednek, ahol szükség van a magas empátiára és kommunikációs készségre.

Szabadidejüket is szívesen töltik mások társaságában, de nem keverendők össze az extrovertált emberekkel: nem ugyanaz a két csoport.


Úgyhogy legközelebb, amikor hallod a kérdést, hogy mekkora az IQ-d, vagy ez a gyerek humán vagy reál beállítottságú-e, emlékezz arra, mennyivel összetettebb az ember, mintsem két kategóriába be lehessen sorolni, és az alapján megmérni, milyen okos.

A lista pedig várhatóan még bővülni fog. Maga Gardner is hét kategóriával kezdte, aztán lett belőle nyolc, majd kilenc, és legutóbb már azt fejtegette, hogy a morális intelligencia is külön említést érdemel.

Úgyhogy ezek nem kőbe vésett területek, de jól szemléltetik azt, mennyire összetett az ember: akár egyszerre sokféle területen is erős lehetsz, de az sem kizárt, hogy alig vannak eltérések az egyes intelligenciák között nálad.

A lényeg az, hogy mindegyiket arra használd, hogy jobb legyél abban, amit csinálsz, és így – önmagadon keresztül – a világot is szebbé tedd, mint eddig volt.
Végh András - önbizalom & kommunikációs szakértő

Kérlek értékeld a cikket:

Köszönöm az értékelést. Mondd el a véleményedet hozzászólásban is.

Ezek is érdekelni fognak

Hozzászólások ( 0 )

Mi jár a fejedben?

Oszd meg velem és a többi olvasóval a véleményedet! Kérlek ne felejtsd el kitölteni, hogy „milyen nap van ma” (pl. vasárnap) - ezt a robot-kommentelők miatt kellett beépítenem.