Te tudod már, hogy miből lesz majd nyugdíjad?

Szerző Írta: András
2019. augusztus 16.
Olvasási idő: 11 perc

Ez a kérdés sokáig nem foglalkoztatott senkit, de egyre többet hallani, hogy már a mai harmincasok is veszélyben vannak. Miből lesz nyugdíjad?

„Ej, ráérünk arra még!” – mondhatnád, hiszen még túl fiatal vagy ahhoz, hogy azzal törődj, hogy majd harminc-negyven-ötven-hatvan év múlva miből fogsz megélni.

mokus-a-hoban

Ám ez egy csalóka dolog. Olyan ez, mintha egy mókus szeptember elején a valódi mogyoró helyett a saját mogyoróját vakargatná, és csak legyintene egyet: „Ó, ráérek én még a gyűjtögetéssel!” Aztán szegény végigkapkodná az októbert és a novembert, és a tél beálltakor kiderülne: sajnos nem sikerült elég élelmiszert felhalmoznia a nehéz időkre. Bevackolná magát, felfalná a készleteit, majd utána őt a kukacok…

Az emberek közül sokan mégis úgy tesznek, mintha ők is csak ilyen léha mókuskák volnának: esznek-isznak-alszanak – aztán hogy miből futja majd az ínséges időszakokra, a jóég tudja.

Te azonban szerencsére nem ilyen vagy, különben miért töltenéd a drága idődet ezzel a cikkel? Mivel érdekel a jövőd, ezért most engedd meg, hogy egy kicsit a távoli éveidbe tekintsünk. Foglalkozzunk azzal, hogy miből lesz nyugdíjad!

Mi az a nyugdíj, és hogyan működik?

Mindenki tudja; az a járadék, amit hoz a postás, vagy átutal az állam minden hónapban az időseknek. De ki és hogyan finanszírozza ezt?

Magyarországon 1928 óta létezik kötelező és általános állami nyugdíj, de a gyakorlatban inkább csak a második világháború után folyósították. A rendszer könnyen működött, mert a 65 éves nyugdíjkorhatárt akkoriban csak elég kevesen érték meg.

A nyolcvanas években már beszélni kezdtek arról a szakemberek, hogy fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer még úgy is, hogy rengeteg az alacsony nyugdíj, ami a létfenntartásra és a gyógyszerekre éppen csak elegendő. (Innen jön a „kisnyugdíjas” fogalma.)

Korunk kihívása: a demográfia

A demográfiai változások miatt azóta jelentősen romlott a helyzet. Évről évre mást sem hallani, csak hogy sokkal többen halnak meg, mint amennyien születnek Magyarországon, és fogyunk, fogyunk, fogyunk…

Ez a trend egyébként szinte egész Európára jellemző, és ezen nem segít a bevándorlás sem. Mindenütt az a tendencia, hogy egyre inkább idősödik a társadalom, és hízik a nyugdíjasok rétege – a folyamatos korhatáremelés ellenére is.

Az átlagéletkor Magyarországon is egyre magasabb, azaz egyre kevesebb fiatalra jut egyre több idős ember: tehát az eltartott (nyugdíjra igényt tartó) réteg nő, és ezt egyre kevesebb munkavállalónak kell fedeznie.

Mit léphet erre az állam?

Logikusan végiggondolva ezt háromféleképpen lehet megoldani, hogy ne kelljen az államnak megdupláznia vagy megtripláznia a nyugdíjra fordított kiadásait (ami már most is elég magas):

  • Egyre magasabb nyugdíjjáradékot fizet egyre kevesebb ember.
  • Egyre alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak.
  • Egyre magasabbra emelik a nyugdíjkorhatárt.

Az ilyet hívják időzített gazdasági bombának, de a piramisjáték szó is hűen kifejezi a mostani állapotot: a befizetők járulékaiból kapják a mai idősek a nyugdíjukat, tehát

aki most fizeti a „saját nyugdíjjárulékát”, valójában semmilyen garanciát nem kap arra (az állam ígéretén kívül), hogy ebből ténylegesen neki is lesz nyugdíja.

Ijesztő ebbe belegondolni, de ami még tovább árnyalja a helyzetet, hogy számítások szerint 2050-re a 85 éven felüliek száma megduplázódik, és egyre több ember éri el a nyugdíjkorhatárt.

forrás: KSH interaktív korfa

forrás: KSH interaktív korfa

Ahogy a képen is látszik, a korfa 2050-re jelentősen eltolódik: sokkal több lesz az idős ember, mint most, és az arányuk is nagyobb lesz a társadalomban.

Mind a férfiak, mind a nők között a 75 év körüliekből lesznek a legtöbben – és igen, ők mind nyugdíjasok.

A nyugdíjkorhatár emelésével még egy kicsit húzhatja az állam az időt, de már nem sokáig, ugyanis egyre tovább élünk, és bizonyos életkor felett viszont az ember már nem munkaképes. Nem ültethetsz be egy hetvenéves embert egész napra villamost vezetni, mert hosszú távon nem fogja bírni. Pedig számítások szerint 70 év körül kellene meghúzni a határt.

A nyugdíjasokat sújtó nehézségek

Amennyire megnyugtatónak tűnik, hogy valaki élete végéig havi járandóságban részesül, annyira be is határolja az anyagi lehetőségeit. Gondolj csak bele: ki és mikor emeli a nyugdíjakat? Az állam szokta, évi néhány százalékkal, általában követve az inflációt, hogy ne romoljon nagyon a nyugdíjak vásárlóereje.

Gyógyszerek és ellátás

Ahogy az ember öregszik, egyre több és több gyógyszerre lesz szüksége. Ma már Magyarországon is relatíve hosszú élettartam érhető el, a legtöbb esetben azonban évtizedeken át gyógyszerek szedésére van szükség ehhez. A gyógyszerek rendkívül drágák – nem ritka, hogy egy-egy nyugdíjas tízezreket hagy a patikában, mikor kiváltotta a havi adagját. Ez a nyugdíjának akár az egyharmada is lehet.

gyogyszerozon

A gyógyszer ráadásul nem olyan dolog, amiről a spórolás érdekében le lehet mondani. Egy-egy kimaradt hónap – vagy elavult gyógyszer – súlyos egészségügyi problémákat okozhat, akár korai halálhoz is vezethet.

Ezzel nem lehet viccelni: amit az orvos felírt, az kiváltandó.

Aztán ha mégis kórházba kerül az idős ember, fizethet, mint a katonatiszt. Az egészségügyi ellátás papíron ingyenes, de mindenki tudja, hogy mit jelent a hálapénz, és sok helyen sajnos gyakorlatilag elvárás – illetve azok a betegek kapnak kiemelt figyelmet, akik azt pénzen megvásárolják. Egy-egy ezres ide, egy ötös oda, egy tízes amoda – és annyi volt a havi nyugdíj.

Bérnövekedés

A dolgozó ember örül annak, ha növekszik a bére, de ez a folyamat a nyugdíjasokat megint csak rosszul érinti. A bért a legtöbb esetben a cégek emelik meg, mert például nem kapnak elég képzett embert, vagy nincs elég munkáskéz. Nyilvánvaló, hogy a cégek fizetésemelései miatt a nyugdíj nem lesz magasabb.

Az viszont probléma, hogy ennek következtében az árak is emelkedni kezdenek – hiszen valamiből finanszírozni kell a cég dolgozóinak megemelt munkabérét. Majd ráterheljük a vásárlókra – mondják. Igen ám, de amíg a többet kereső emberek még ki tudják fizetni a megnövekedett árakat, a változatlanul hagyott nyugdíj egyre kevesebbet ér a boltban.

Infláció

Sajnos a pénzromlás is hatással van a nyugdíjra, hiszen az infláció mértékétől függően egy év alatt akár több százaléknyit is eshet a nyugdíj vásárlóértéke. Ezért szokta az állam hasonló arányban megemelgetni, de kérdés, meddig teheti ezt meg?

Államcsőd

Amikor egy ország fizetésképtelenné válik, akkor alaposan megszívják a nyugdíjasai. Emlékszel még a görög gazdasági válságra? Majdnem a felére, 48%-kal zuhant meg a nyugdíjak összege pillanatok alatt – ez sokak számára egyet jelentett a katasztrófával! Gondolj csak bele: vajon mekkora nyugdíj kellene ahhoz Magyarországon, hogy egy ilyet valaki súlyos egzisztenciális krízis nélkül átvészeljen?

Mi a történet vége?

idos-par

Apokalipszis? Isten beavatkozás? Zseniális gazdasági manőver? Ki tudja, és én sem akarok rémképeket festeni. Egy a lényeg: készülni kell.

Az okos, előrelátó ember pedig terveket sző arra is, ha egy rosszabb forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok.

Nem azt mondom, hogy mostantól ne fizess nyugdíjjárulékot – ha alkalmazott vagy, ezt nem is tudnád elkerülni. Vállalkozóként játszhatsz azzal, hogy mennyi járulékot fizetsz magad után a kötelezőn felül. Ha például KATA adózás alá esik a vállalkozásod, a jelenlegi minimális befizetés összegét megemelheted. Kérdés, hogy érdemes-e? Tényleg a te nyugdíjad lesz-e ebből a pénzből, vagy azt most odaadják másnak, és addigra felélik a jövőt, mire te érintetté válsz?

Nagyon valószínű, hogy jobb befektetni és megforgatni azt a plusz összeget, mintsem rábízni az államra, hogy talán majd rád költi egy számára beláthatatlan időtáv múlva. Ezért mondom inkább azt, hogy

Magad uram, ha szolgád nincs

Szerintem reális feltevés, hogy hosszú távon ne számíts az államra, már amennyiben nem akarsz 70 éves korodig dolgozni, majd jóval kevesebb nyugdíjat kapni, mint a fizetésed volt. A saját kezedbe kell venned a pénzügyeidet, vagyont építened, és akkor a majdani nyugdíjjal sem lesz gondod.

Akár utal majd az állam egy értékelhető összeget, akár nem, Neked meglesz az az anyagi biztonságod, ami miatt nem fog érdekelni, hogy felment-e a kenyér ára, hol akciós az ásványvíz, vagy milyen egészségügyi ellátást vehetsz igénybe, és milyet nem.

Megoldhatod majd magad, de ehhez pénz kell.

Ha megszerzed az anyagi függetlenséget, az egész személyes nyugdíjproblémádat is megnyugtatóan rendezed még jóval azelőtt, hogy te magad nyugdíjba vonultál volna.

Apropó, nyugdíjba vonulás: anyagilag függetlenként megteheted ezt akár negyven, akár ötven, akár nyolcvan évesen is, amikor csak tetszik. Nem mások mondják meg, hány évig kell még dolgoznod. Nem csodálatos? Hidd el, ha eljön az idő, áldani fogod az előrelátásodat!

Foglalj időpontot most egy ingyenes konzultációra, és átbeszéljük, hogyan tudod megtalálni magadban azokat az értékeket, amelyekkel anyagilag függetlenné teheted magadat!

Hogy tetszett a cikk?

Köszönöm az értékelést. Mondd el a véleményedet hozzászólásban is.

Ezek is érdekelni fognak

Hozzászólások ( 0 )

Mi jár a fejedben?

Oszd meg velem és a többi olvasóval a véleményedet! Kérlek ne felejtsd el kitölteni, hogy „milyen nap van ma” (pl. vasárnap) - ezt a robot-kommentelők miatt kellett beépítenem.