Sokan nem merik szeretni magukat, nehogy önimádónak tűnjenek. De van-e a különbség a nárcizmus és az önszeretet között, és mi az?
Mindenki ismer nárcisztikus embert. Ő az, aki a világ középpontjának érzi magát, maga a megtestesült tökély (legalábbis ezt hiszi). Csak saját maga érdekli, gyakran kifejezetten nagyképű és közönyös másokkal.
Azt hiszem, te is úgy vagy vele, hogy nem akarsz ilyen emberré válni. Sokan ezért nem szeretik az önfényezést, utálnak dicsekedni, de gyakran még arról is kényelmetlen beszélniük, amire tényleg büszkék lehetnének. Inkább túlzottan szerénykednek, visszafogottakká válnak, sőt, leértékelik önmagukat.
Én egy olyan rokon mellett nőttem fel, aki saját bizonytalanságát nárcizmussal igyekezett palástolni. Nagyon szerettem őt, és rengeteg jó tulajdonsága is volt, de nem mindig volt könnyű elviselni a saját magáról szóló hozsannáit. Talán éppen emiatt mentem át a „másik végletbe” – leértékeltem magamat, olyan szintig, hogy gyakran még a saját sikereimet is a véletlennek, a szerencsének vagy másokénak tudtam be.
Mondanom sem kell, ez mennyire nem jó. Kisebbrendűségi érzést, visszahúzódást és önértékelési problémákat válthat ki, amik aztán akár olyan betegségekhez is vezethetnek, mint a hipochondria vagy az evési zavarok.
Az önértékelést tehát mielőbb rendbe kell tenni. De hogyan szeresd magadat úgy, hogy ne legyél nárcisztikus?
Első ránézésre az egészséges önszeretet és a nárcizmus között vékony a határ. Olyannyira, hogy a pszichológiában még az egészséges nárcizmus fogalma is létezik.
Az egészséges nárcizmus egy állandó, valóságos tulajdonságainkon alapuló önmagunk iránti érdeklődés, mely által érett célokat, elveket fogalmazunk meg; […] kapcsolódó tulajdonság a nagyszerűség érzése.
Wikipedia
Ettől függetlenül a korrekt önszeretet nem nárcizmus, mert nem akar vele az illető elfedni bizonytalanságot, alkalmatlanság-érzést, vagy bármi mást. Egész egyszerűen elfogadja és szereti önmagát a hibáival együtt, és tudja, hogy soha nem lehet tökéletes, mégis törekszik rá.
Nagyon fontos: ilyenkor nem a látszatnak, hanem önmagad belső mércéjének akarsz megfelelni. Vagyis: nem az érdekel, hogy mások jót gondolnak-e rólad, hanem az, hogy képes vagy-e minden reggel belenézni a tükörbe.
Ha az önszeretet önimádatba fordul, már kórosnak mondható, és bizony az ilyen ember elkezdi felvenni a nárcizmus külső jegyeit.
Na, ki a legszebb a vidéken?
Az imádat ebben az értelemben nem pozitív: azt jelenti, hogy túl sokat foglalkozol önmagaddal, és hajlamos vagy nem észrevenni a hibáidat, vagy nem akkora jelentőséget tulajdonítasz nekik, mint kellene. Jobban érdekel a látszat és mások véleménye a valóságnál. Fontossá válik, hogy jó benyomást alakíts ki a környezetedben, bármi áron. Hogy tökéletesnek, hibátlannak lássanak téged.
Az például ugyanilyen folyamat, ami a közösségi médiában zajlik. Nagyon sokan gazdagnak, felhőtlenül boldognak mutatják magukat – holott a valóság nyilvánvalóan nem ez… Nem azt mondom, hogy minden ilyen ember nárcisztikus, de azt igen, hogy ez a vonás kimondottan jellemző az önimádó emberekre.
A téma összetett, és a teljesség kedvéért muszáj szót ejtenem a rejtett nárcizmusról is. Mert attól még, hogy valaki szerénynek, visszahúzódónak és szégyenkezőnek mutatja magát, még lehet nárcisztikus, akár úgy is, hogy ő maga sem tud róla.
Ő az, aki annyit csalódott, hogy már nem mer kezdeményezni, és inkább bezárkózik. Úgy érzi, nem ismerik el őt, nem értékelik eléggé, és ezért dühöngésre, és mások (önmagában megtett) lekezelésére hajlamos.
Olyan emberekkel ápol kapcsolatot, akiknél erősebbnek érzi magát – tehát olyan barátokat gyűjt maga köré, akik közelében felnézhet önmagára (és esetleg ők is rá). Erre szüksége van, mert mindig bizonytalan abban, hogy tényleg annyit ér-e, amennyit gondol magáról. Arról fantáziál, hogy komoly, befolyásos személyiség, de érzi, hogy ezt nem érheti el.
Az életünkben a szeretetre szükségünk van, és ez a saját magunk szeretetére is vonatkozik. Aki gyűlöli vagy megveti önmagát, az általában tönkreteszi az életét (ez az önsorsrontás), vagy mindig megakadályozza, hogy elérje azokat a célokat, amiket szeretne (ez pedig az önszabotázs).
Nagyon fontos, hogy te is megtanuld szeretni önmagadat, mert ez a siker és a harmonikus élet kulcsa. Ha úgy érzed, problémáid vannak ezzel – mint ahogy nekem is voltak – , ajánlom neked a könyvemet, amelyben 33 működő, általam is kipróbált technikát tartalmaz.
Már sokan mondták azok közül, akik elolvasták, hogy segített nekik jobban megkedvelniük önmagukat. Adj magadnak te is egy esélyt, és szerezd be az e-könyvet itt!
Ez a könyv arról szól, miként tudod kihozni magadból azt a személyt, aki gazdaggá tesz. Most itt az esély, hogy olyan életet építs fel magadnak, amelyről eddig csak álmodtál!
VOIZ-előfizetőknek ingyenes!
Kérlek oszd meg velem, hogy melyik két-három téma érdekel a legjobban az alábbiak közül!
Kiss Jánosné
2019. november 5., 07:53
Régen én is gyűjtöttem az olyan barátokat, akiknél erősebbnek éreztem magam. Zavart sikeresebb vagy okosabb emberekkel lenni, ma már ezen igyekszem változtatni.