Mi az a kriptovaluta, és hogyan működik a Bitcoin?
Írta: RapidUni2019. március 12.
Sok legendát és még több érthetetlen szakmai kifejezést hallunk a Bitcoin-nal és a többi kriptovalutával kapcsolatban. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Kriptovaluta. Már önmagában ez a kifejezés is sejtelmes, zárt, úgy érzi a hétköznapi ember, hogy csak az IT-zsenik értik, mi az, és hogyan működik. Bár a technológia valóban összetett, nem igaz, hogy ne lehetne megfogalmazni már néhány szóban a lényegét és az elvét.
Ebben a cikkben éppen erről lesz szó. Megnézzük, mi az a blokklánc, miként működik a bányászat, és tényleg egyre értékesebb-e a Bitcoin. Arról is szó lesz, mi a kriptovaluták jövője. Leváltják-e valaha a mai értelemben vett pénzt?
Az igazi közösségi valuta
Ha valaha torrenteztél már, pontosan érted, hogyan működik a központosítás nélküli hálózat. Ahelyett, hogy egy bizonyos szerverről töltenél le egészben egy videót, felhasználók tucatjaihoz csatlakozhatsz egyszerre, és mindenkitől beszerezheted a szóban forgó videó egy-egy darabkáját. Közben pedig te is megosztod másokkal azt, amit már letöltöttél belőle.
Hasonló elven működik a kriptopénz is. Nincs egy központ, ahol nyilvántartanák, hogy kinek mennyi pénze van. Ehelyett egy nagy közös adatbázist birtokolnak a hálózathoz csatlakozók, és minden bányásznál csak egy-egy pici – önmagában használhatatlan – darab van belőle. Ők azok, akik – anélkül, hogy belelátnának – nyilvántartják a pénzmozgást, és hagyják jóvá a tranzakciókat. Egy-egy „Bitcoin-utalás” így általában negyed óra alatt lezajlik.
Amiben viszont különbözik a torrenttől, az a blokklánc (angolul: blockchain) technológia. A blokklánc egy blokkokból álló lista, vagyis egészében egy adatbázis, amely elemei (a blokkok) titkosításokkal kapcsolódnak egymáshoz.
Az első ilyen fizetőeszköz
meglepő módon nem a Bitcoin, hanem egy kilencvenes évek Hollandiájában kifejlesztett, titkosításon alapuló kártyás rendszer volt. Kamionsofőrök fizettek ezekkel a tankolásért, de a modell végül nem terjedt el, és az első igazi kriptopénz már a netes korszak robbanása után, a 2009-ben megalkotott Bitcoin lett.
Mi az a Bitcoin-bányászat?
Természetesen nem arról van szó, hogy leszállunk egy sötét aknába, ahol aztán csákánnyal ütjük a falat, de az elnevezés mégis találó. Mindjárt látni fogod, hogy miért.
A Bitcoin-bányászat tulajdonképpen számfejtés, mely munkának jutalma mindig egy Bitcoin. Ahogy már említettem, a bányászok ellenőrzik a tranzakciókat számítógépekkel, és ezt egy szándékosan túlbonyolított matematikai feladvány megfejtésével igazolják. Maga a bányászat nem tényleges tevékenység – csak be kell állítani a folyamatot a számítógépen, és az magától dolgozik ezen.
Icarus bitcoin-bánya – ronda, de erős (Fotó: Xiangfu)
A blokkok feloldásának igazolása (angolul Proof of work) kettős célt szolgál: egyrészt – elviekben – így nem lehet hamisítani az adatbázist, ami tartalmazza az összes eddigi Bitcoin-mozgást, másrészt így kerül új pénz a rendszerbe. Ezekért a „megfejtésekért” mindig Bitcoin a jutalom.
Ezt csinálják tehát – egymással versenyezve – a bányászok. Külön erre szakosított gépeket lehet már évek óta kapni, amelyek éjjel-nappal izzadnak, hogy feloldják ezeket a blokkokat, és ezért tulajdonosuknak Bitcoin-t termeljenek. A folyamat ára a súlyos villanyszámla – és mivel a blokkokat egyre bonyolultabb feloldani, a bányászok ma már csapatokban dolgoznak (és osztoznak a közös jutalmon), vagy komplett számítógépparkot működtetnek.
Tényleg olyan értékes a Bitcoin?
A Bitcoin értéke így egyre nő, hiszen hiába van több és több belőle a világon, egyre nehezebb hozzájutni, és így egyre értékesebb. Folyamatos vita tárgya, hogy vajon „kifúj-e valaha”, azaz összeomlik-e a valuta, és elértéktelenedik-e az összes Bitcoin.
Bár az árfolyam ingadozik (leginkább szerintem a bankok hozzáállása, az aktuális őrület és a különböző vélemények miatt), növekszik olyan értelemben, hogy ma már sokszorosát éri egy Bitcoin, mint néhány évvel az indulás után.
Egy Bitcoin 2019. március közepén közel négyezer dollárt, azaz több mint egymillió forintot ér – összehasonlítva 2012 márciusával (amikor „csak” 640 dollárt, azaz 137 ezer forintot adtak érte) óriási növekedésről számolhatunk be.
Az őrület 2017 decemberében hágott a tetőfokára, amikor a sajtó is tele volt azzal, hogy milyen értékes a Bitcoin – akkor egy darabért belőle majdnem húszezer dollárt, azaz – szintén akkori árfolyamon – ötmillió forintnál is többet kínáltak. Az első bányászok annak idején volt, hogy pizzát rendeltek egy Bitcoin-ért, az árfolyam csúcspontján autót vehettek volna belőle.
A Bitcoin értéke azóta visszazuhant a 2017 nyári szintre, de stabilizálódni látszik. Ki van ez találva rendesen, ezért a kezdeti tiltakozás után már a bankok is a kriptopénz bevezetésén gondolkoznak.
Hogyan lehet ekkora értéke egy digitális kódnak?
Feltehetném úgy is a kérdést, hogyan lehet ekkora értéke egy papírfecninek vagy egy alumíniumdarabnak? A válasz a közmegegyezés – az egyetértés abban, hogy ezt értéknek fogadjuk el, és mindenhol ugyanúgy beváltják.
Ez nem a Bitcoin értékének az alapja, hanem az egész pénzrendszeré. Innentől már nem lényeges, hogy ez az érték papírpénzben van-e a szekrényed felső polcán, vagy egy számként létezik a bankszámládon. Bármikor kaphatsz érte papírpénzt, ha kiveszed a bankból, és ugyanígy a BitCoin-ért is, ha átváltod valamelyik hagyományos valutára. De ez az internet korszakában sok esetben felesleges, hiszen egyszerűen indítasz egy utalást, vagy beírod a bankkártyák adatait (a boltban pedig csak hozzáérinted egy leolvasóhoz).
Hogyan férsz hozzá a kriptopénzedhez?
Szóval nem ebben forradalmi a BitCoin, hanem abban, hogy nincs központi nyilvántartás, tehát kezdetben a pénzmozgás anonim volt. (De amint összekapcsolható egy vásárlással, ahol a személyes adataidat is meg kell adni, már nem az, ráadásul egyre több szakértő szerint minden tranzakció pénztárcához köthető. Így akinek fontos a névtelenség, mindig más és más címeket / pénztárcákat érdemes használnia, de ez sem biztosíték a névtelenségre.) A saját tranzakcióidhoz és vagyonodhoz a Bitcoin privát kulcsoddal férsz hozzá – ez egy titkosított karaktersor, ami nagyjából úgy működik, mint a jelszó a netbankodhoz, vagy a PIN-kód a bankkártyádhoz. Ha más megszerzi, hozzáfér a pénzedhez is.
Amiben még különleges ez a Bitcoin-jelszó, hogy egy hosszú mondatból képes generálni több ilyen számsort is. Tehát nincs veszve minden, ha kitudódott a titkosított privát kulcsod, mert a mondatod alapján generálhatsz másikat.
Többféle „Bitcoin-pénztárcát” hozhatsz létre, amelyek eltérő biztonsági fokkal rendelkeznek. Ebbe most felesleges belemenni, a lényeg; a nagyobb összegeket biztonságosabban, de nehezebben hozzáférhető módon tárolhatod, míg a napi fizetésekre elraktározott kevesebb pénzt egy nem annyira agyonbiztosított tárcából könnyebben lehet mozgatni.
Kriptoérmék (BTC Keychain illusztrációja)
Milyen kriptovaluták vannak még?
Tévedés azt hinni, hogy a Bitcoin volna az egyedüli kriptopénz: több mint ezer másik is létezik még, őket hívják összefoglaló néven alternatív érméknek, azaz altcoinnak.
A leghíresebbek pillanatnyilag az Ethereum, a Zcash, a Litecoin. a Bitcoin Cash és a Monero – de a trendek változnak, mert felkapnak és elejtenek új és új altcoin-okat a bányászok (attól függően, hogy mikor mivel éri meg foglalkozniuk).
Leváltják-e a kriptovaluták a mai pénzt?
Nézzük meg a trendeket. A pénzügyileg legfejlettebb társadalmakban egyre inkább kiszorul a készpénz, és való igaz, hogy például Svédországban még egyes hajléktalanoknak is bankkártya-leolvasója van. Ha innen nézzük a dolgot, elég valószínű, hogy a pénz előbb-utóbb teljes egészében digitálissá válik.
A kérdés csak az, hogy központosítva marad-e, vagy decentralizálódik. Ez a csatát a bankok hozzáállása dönti el. Egyelőre igencsak ellenállnak a kriptovalutának, több egyenesen kilobbizta egyes országoknál, hogy betiltsák a Bitcoin-tőzsdéket.
Ugyanakkor a trend nem egyértelmű, hiszen például az egyik legnagyobb amerikai bank, a J.P. Morgan Chase elindítja saját kriptovalutáját elsőként a piacon. A JPM Coin viszont egyelőre csak a blokklánc-technológiát használja fel, nem lesz tényleges értelemben központosítatlan valuta – de meglátjuk, mikor jelenik meg az első „közösségi bank”…
Ezek is érdekelni fognak
Hozzászólások ( 2 )
Ezt mondták mások:
RapidUni
2019. március 12., 22:05
Ez igaz, és jogos a helyesbítés. (Bele is írtam a cikkbe.) Tényleg megéri különböző címeket vagy akár tárcákat használni ahhoz, hogy tényleg névtelen legyen a többi pénzmozgásod.
Már hangoskönyvként is!
Ez a könyv arról szól, miként tudod kihozni magadból azt a személyt, aki gazdaggá tesz. Most itt az esély, hogy olyan életet építs fel magadnak, amelyről eddig csak álmodtál!
VOIZ-előfizetőknek ingyenes!
Miről szeretnél olvasni?
Kérlek oszd meg velem, hogy melyik két-három téma érdekel a legjobban az alábbiak közül!
Horváth Levente
2019. március 12., 12:10
A Bitcoin nem anonim, mert ha megadsz adatokat egy vásárláshoz, akkor össze tudják kötni a bitcoin-címedet a neveddel! Én szoktam fizetni bitcoinnal, és mindig más címeket használok más-más helyen!