Hogyan kérj bocsánatot, elnézést hitelesen?

Elnézést kérek, sajnálom, nem úgy gondoltam, ne haragudj, bocsánat. Mitől lesz valódi és hiteles egy bocsánatkérés, egyúttal kevésbé kínos?

Sok embernek nehezére esik bocsánatot kérni a másiktól. Úgy érzik, hogy csökken tőle az önértékelésük, és így rosszul érzik magukat.

Sajnos emiatt elkerülik, ahogy csak lehet, és vannak, akik egészen a végletekig elmennek, csak ne kelljen elismerni, hogy hibáztak, vagy durvák voltak.

Miért kellemetlen elnézést kérni?

Ki szeret bocsánatért esedezni? Nyilván senki. Ez kellemetlen annak, aki vétkes, és néha annak is, akitől a feloldozást várják.

Minél nagyobb horderejű a tett vagy a sértés, annál nehezebb ez mindkét félnek. Gyakori, hogy mindkettejükben tüskék vannak, hiszen a hangnem nem véletlenül durvult el, és ezért nehéz rászánnia magát bármelyiküknek is arra, hogy engedjen.

Nézzük meg, milyen egy hiteles, őszinte bocsánatkérés, és azt is, hogy mit nyer ezzel mindkét szereplője!

Minden a belátással kezdődik

Egy bocsánatkérés csak akkor teljes, ha mindkét fél belátja, hogy szükség van rá.

Általában persze ezt annak nehezebb megtennie, aki (jobban) megbántotta a másikat. Ő az, akinek rá kell ébrednie arra, hogy amit tett, az túlment egy bizonyos határon.

Magyarázkodás helyett magyarázat

A magyarázkodással egybekötött bocsánatkérés minden, de nem hiteles. A következőkre gondolok:

• „Bocsánat, de…”
• „Jó, de ezt azért mondtam, mert…”
• „Akkor elnézést! Lépjünk tovább.”
• „Bocsánat. És te nem mondasz valamit?”
• „Már bocsánatot kértem, hányszor kell még?!”
• „Sajnálom, hogy te úgy érzed…”
• „Előbb talán neked kellene elnézést kérned, nem?”

Ezek mind védekező, illetve passzív-agresszív módon támadó elszólások, nem valódi bocsánatkérések. Nincs bennük a másik iránti alázat, és a belátás szikrája sem.

Ha megnézed, mindegyikben van egyfajta magyarázkodás vagy egy feltétel. Nem tükröznek őszinte megbánást.

Ez persze nem azt jelenti, hogy soha nem fűzhetsz magyarázatot a bocsánatkérésedhez, sőt, némely esetben jobb megvilágításba helyezi, hogy miért is tetted azt, amit.

Nezzünk erre is példákat.

• „Bocsánatot kérek. Nehéz napom volt, és ezért ideges voltam.”
• „Elnézést kérek, nem figyeltem oda eléggé. Azt gondoltam, meg tudom csinálni egyszerre a két dolgot. Legközelebb másként állok hozzá.”
• „Bocsánat, nem akartalak megbántani. Durva voltam, mert felbosszantott ez a dolog.”

Úgy tűnhet, mintha magyarázkodnál itt is, de ha őszinte a megbánásod, nem fog annak hatni.

Hiteles bocsánatkérési formák

• Elnézést kérek, többé nem fordul elő. Ezzel nemcsak elismered a hibádat, de azt is kifejezed, hogy törekszel arra, hogy elkerüld a jövőben. Hivatalos környezetben ez a legjobb választás.
• Kérlek ne haragudj, nem akartalak megbántani. Leginkább a személyes kapcsolataidban használható. Sokszor mondunk olyat, ami kissé erős, de igazából nem bántani akartuk vele a másikat, csak kiszaladt a szánkon. Ilyenkor mindenképp érdemes elmondani, hogy nem az volt a szándékod, hogy fájdalmat okozz a társadnak.
• Őszintén sajnálom, hogyan tehetném jóvá? Vannak helyzetek, amikor a megkövetésen túl is visszabillentheted az egyensúlyt. Tipikus példa a munka, amelyben felajánlhatod, hogy segítesz helyrehozni a hibát, amit elkövettél.

A hangszín ugyanolyan fontos, mint a szavak!

Írásban lehetetlen visszaadni, de egyértelmű, hogy egy-egy bocsánatkérés teljesen másképp hangzik, ha különböző módokon adod elő.

Ha a hangszíned gúnyos, közönyös, bántó vagy egyenesen agresszív, a bocsánatkérés semmit sem ér. Sőt, nagy valószínűséggel még inkább elmérgesíted vele a helyzetet.

Igen, ez sebezhetőséggel és kockázattal jár. Látni fogja a másik fél, hogy „lemeztelenedtél” előtte, és őszinte megbánást mutatsz.

Visszatámadás

Sajnos vannak olyan helyzetek, amikor a sértett fél kihasználja ezt, és visszatámad a bocsánatkérés elfogadása helyett: vissza akar vágni a bántásért. Az ilyen szituáció nagy lelkierőt igényel mindkettőtök részéről, de főleg attól, aki elnézést kér. Nem szabad felvennie a kesztyűt, mert abból még nagyobb veszekedés lehet, mint előzőleg volt.

Amikor ez történik, a legjobb választás a bölcs hallgatás, esetleg a bocsánatkérés megismétlése. A többi már nem rajtad múlik. A fogadó féltől is szükség van egyfajta érzelmi érettségre és belátásra, hogy megbocsásson Neked. Te elsősorban a saját érzelmeidért vagy felelős.

Megalázkodás-e a bocsánatkérés?

Ahogy a cikk elején utaltam rá, sokan úgy érzik, elnézést kérni egyenlő a behódolással, és a másik fél igazának elismerésével.

Ez azonban óriási tévedés.

Tény, hogy bocsánatot kérni nem könnyű, és nem kellemes, hosszú távon azonban rendkívüli hatása van.

Egyrészt a kapcsolatot sokszor megerősíti egy-egy őszinte megkövetés, másrészt az önbecsülésedet is növeli: képes voltál elismerni azt, hogy hibáztál, és ezt felvállalni mások előtt.

Attól még lehet igazad egy vitában, hogy a másik féltől elnézést kérsz a viselkedésedért. A kettő teljesen másról szól: az egyik az érvekről, a másik az érzelmekről.

Használd a leírt formulákat és módszereket, és észre fogod venni, hogy a kapcsolataid megerősödnek, és még jobban fognak tisztelni az emberek a későbbiekben.

Ha pedig úgy érzed, hogy belső akadályokat kell legyűrnöd ahhoz, hogy hitelesen bocsánatot tudj kérni másoktól, és ezzel új szintre emeld a kapcsolataidat, keress meg engem. Szívesen segítek Neked egy ingyenes konzultáción.

Ezek is érdekelni fognak

• Az A és B típusú személyiség - te melyik vagy? Melyik leszel?
• Hogyan vettem rá magam a mindennapos edzésre?
• 7 tanulságos zen történet az önbizalomról

Hozzászólások ( 0 )